Vassurány község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 894 fő
Terület: 10.09 km²
Népsűrűség: 88,6 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 10 km-re ÉK-re a Surány-patak mellett fekszik.

Schilson-kastély

Nevének eredete

Neve a régi magyar Suran személynévből származik, melynek eredete lehet a szláv sur (= főnév), vagy a besenyő Sur személynév is.

Története

Területe már a római korban lakott volt, határában római sírokat találtak. Perec-major területén egykor kisebb erősség állott. A mai települést 1284-ben terra Suran néven említik először. [1] 1366-ban Swran alakban szerepel. Köznemesi birtok, részben a Herman nemzetségé volt. [2]

Római katolikus templom

1698-ban Alsósuránynak 56, Felsősuránynak 99 lakosa volt. 1787-ben az első hivatalos népszámlálás szerint 31 házában 221 lakos élt.

Vályi András szerint "SURÁNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura B. Silson Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Keménnyesallyához nem meszsze, határja termékeny, réttyei jók, eladásra alkalmatos módgyok van." [3]

Fényes Elek szerint "Surány, magyar falu, Vas vgyében, 317 kath. lak. F. u. Szita, Gosztonyi, s t. m. Ut. post. Szombathely 1 óra. " [4]

Vas vármegye monográfiájában "Surány magyar község 48 házzal és 561 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Acsád, távírója Vép. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik és határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket leltek. Báró Schilson-kastély. Itt van Rottermann és Patzenhoffer nagyszabású, szépen berendezett, kényelmes kastélya, melyet a múlt században báró Schilson építtetett. Utána a gróf Sigray -család tulajdonába került, azután következtek mint tulajdonosok: gróf Zichy Bódog, a Festetich grófok, gróf Motesiczky , a Károlyi grófok és gróf Pálffy-Daun Vilmos, akitől a jelenlegi tulajdonosok vásárolták meg." [5]

1910-ben 640 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Római sírkő a templom falában

Nevezetességei

A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templomának falában lovas domborműves római sírkő látható befalazva.
A barokk stílusú Schilson-kastély a 1723-ban épült. Földszintjén volt a Sala-terrana és a kápolna. Jelenleg iskola, óvoda, könyvtár és orvosi rendelő működik az épületben.
A patak hídján áll a Nepomuki Szent János kápolna, mely szintén barokk stílusban épült a 18. században.

A kastély légifotója

Források és jegyzetek

^ Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-III. Bp. 1890-1913

^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]

^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]

^ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Következő községek

További községek